Gotha villamosai és a Thüringiai Erdei Vasút 3.

<<< Előzmények


...mert ő egy csuklós, ráadásul majdnem ugyanolyan felállásban, mint a mi Bengálink. Két kéttengelyes kocsiszekrény közé van befüggesztve egy csuklórész. A különbség: itt az első rész olyan, mint egy motorkocsi, mindkét tengely hajtott, míg a hátsó olyan, mint egy pótkocsi. Talán ezért nem is készült belőlük kétirányú. Ugyanakkor kezdem azt hinni, hogy a sok kapaszkodó egy helyi specialitás.

Vezetőállás. A legnagyobb különbség a Jénában látottakhoz képest a menetszabályzó elrendezése: ez már nem kurblis, hanem egy régi Wartburgéra emlékeztető kormánykerék. Ezt Unterflurschalternak, padló alatti szabályozónak hívják, hiszen a kormányrúd csakugyan lemegy a padló alá, a kontaktorok ott lenn vannak. Szemben velünk látható az előbbi poggyászlóré háta: "Vigyázat előzésnél, 28 m szerelvényhossz!".

Mellettük egy 1982-ben épült, időközben modernizált KT4D, a 305-ös...

...és egy durván egy évtizeddel fiatalabb, ex-erfurti KT4-esekből csatolt vonat, elől a 311-es (ex-548).

A régi csarnok előtt a 38-as pályaszámú műhelykocsi áll, típusát tekintve egy ET 55-ös, mint fentebb, a Gothaiak közvetlen elődje.

A tárolóvágányokon áll a másik megmaradt kétirányú, bochumi DÜWAG kocsi, az 592-es (ex-292-es), mellette pedig ismét egy nosztalgiakocsi, egy kétirányú Gothai motorkocsi, a 47-es.

Továbbá hókotrók...

...teherszállító lórék...

...valamint további nosztalgiajárművek. Ez utóbbiakat inkább nem itt ismertetném, mert a Gothai és más hasonló kocsik története külön oldalt érdemel. Ha kíváncsi vagy rájuk, kattints a lap alján lévő linkre!

Még egy üzemi jármű a kocsiszínből, méghozzá egy helyi születésű Bothmann-kocsi.

Érdekessége a hozzácsatolt kis lóré, ami nem mást cipel magán, mint egy dízel áramfejlesztőt, amely segítségével áramtalanított szakaszon is tud mozogni a műhelykocsi. Gondoljunk bele, az erdei vasút olyan helyeken is megy, ahová közúti járművel nem lehet eljutni, viszont ott is karbantartani kell a pályát, felsővezetéket.
 
A legnagyobb meglepetés akkor ért, amikor megláttam: a villamoshálózatot (legalábbis egy részét biztosan) egy számítógépes központból felügyelik. Komolyan, nem néztem volna ki belőlük. Már csak azért sem, mert nem egy gazdag közlekedési vállalat képét mutatta felém (elég megnézni a járműparkot: új kocsi beszerzése 1982 óta nem volt, csak használt kocsikat vettek), az a hír járja, hogy finanszírozási gondokkal kűzködnek. Állítólag a három társtulajdonos, Tabarz, Waltershausen és Friedrichroda már nem tudja a ráeső működési költséget biztosítani - hát, reméljük a legjobbakat!

Nosza, siessünk vissza a főpályaudvarra, vár minket Nordhausen! Végre sikerült lekapnom a 301-es KT4D-t is, ez volt Gothában az első új beszerzésű villamos 1894 óta, amelyet nem a helyi vagongyárban (Bothmann & Glück, majd az NDK-ban VEB Waggonbau Gotha) építettek! Természetesen időközben ezt is, öt ugyanilyen társához hasonlóan házon belül modernizálták, KIEPE szabályzást kapott.

Tovább a Waltershäuser Strassén a belváros felé. Hát igen, elég nehéz Gothán belül síkvidéki fotót készíteni :-)

Ismét a főpályaudvarnál vagyunk. Lassan elkezdődik a délutáni csúcsforgalom, így összefutottunk egy csatolt KT4D szerelvénnyel is (ez a 310-312 pályaszámú szerelvény, az ex-erfurti 540-552).

A KT4-esek érdekessége, hogy csuklós kocsi, mégis csak két forgóvázuk van. A forgóvázak és a csuklószerkezet egy vonórudas mechanizmussal vannak összekötve, hogy egyenesen és ívben haladva is helyes irányban álljanak. Amennyire jól figyeltem meg: a jobboldali csapágytok felett nyúlik előre egy kar a csukló felé, valószínűleg ez a mechanizmus egyik eleme, ilyet nem láttam más Tátra-forgóvázon. Ja, és ha nem ismernéd fel a szokásos Tátra-forgóvázat a naaaaagy kerekeivel: ez is külső csapágyazású a méternyomtáv miatt, a kerekek a forgóvázkeret belső oldalán vannak.

Tabarzba indul a hosszú vonat. Hogy mennyire tisztelik az autósok a villamos előnyét: szerinted miért ég az autó tolatólámpája?!? :-)))

A végére itt is egy elvesztett sín marad: 1982 és 1988 között Gotha és Tabarz között teherszállítás is folyt a villamosvonalakon, az e célból átépített 40-es pályaszámú ET 55 motorkocsival, a 91-es póttal, valamint a 102-es és 103-as poggyászlóréval. A sín vélhetően ennek a teherforgalomnak a maradványa.

A nap végére egy harmadik villamosos városba érünk, Nordhausenba.

Ajánlott olvasmány: A Gothaiak és társaik >>>

Folytatás: Nordhausen: kis város nagy ambíciókkal >>>

A szöveget és a képeket Báti András készítette, kivéve ahol másként van feltűntetve (C) 2003

Vissza     Tetejére     Fotóalbum     Főlap         Vendégkönyv