Maciváros villamosai: Bern 1.

Következő útunk Svájcba vitt minket, Hamster és Rianna kísért el engem. Mert Svájc szép, és nem érdemes kihagyni. De mivel 2004 tavaszán járunk, külön villamosos apropója is volt útunknak: kitört a Combino-botrány, váztörések miatt állították le a világ különböző tájain közlekedő Siemens Combino villamosokat. Így ebben az évben olyan városokat próbáltunk meglátogatni, amelyeket "magával vitt az ár". Persze út közben találkoztunk olyan várossal is, ahol semmi látszatja nincs a botránynak. Ilyen Bern, Svájc picike fővárosa.

Ugyanis a 135 ezres városka új büszkeségei még csak 2003 februárja óta közlekednek, eddig gond nélkül. A villamosokon kívül itt is járnak trolibuszok, nem csoda, hiszen Svájcban sokkal több helyen előfordulnak, mint a tuják - ahogy itt hívják őket, Tram-ok, becézve Tramli-k (nem tramplik! :-) ).

Bern pályaudvara előtt három különböző vonalcsoportukat is meg lehet találni: az egyik közvetlenül a pályaudvar mellett halad el. Balra látható egy troli még az eredeti berni színösszeállításban (sötétzöld-vajszínű). Szerintem a 2000-ben bevezetett tűzpiros szín sokkal jobban áll a járműveknek, főleg a Combino villamosoknak.

A másik trolibusz-irány párhuzamosan halad a villamosok belvárosi gerincvonalával (a képen egy 1985-ös építésű, Volvo B10 / Ramseier+Jenzer / Hess / BBC-Sécheron csuklós látható), ide már egy párszáz métert gyalogolni kell a vasúttól.

Majd ezek mögött található egy trolibusz-hurok egy harmadik vonalcsoport számára. A 13-as, 14-es troliviszonylat nemsokára meg fog szűnni (a 17-es valószínűleg nem), a villamoshálózatot fogják helyettük nyugat felé kiterjeszteni. A 8-as pályaszámú, BGT-N típusjelzésű alacsonypadlós trolit 1998-ban gyártotta a NAW / Hess / Kiepe Elektrik.

A trolik közül némelyik (vagy tán mindegyik?) rendelkezik önjáró képességgel, így a garázsmenetből vonalra érve ilyen terelőlapok segítségével engedhetik fel könnyen az áramszedőket. A jobb felsővezeték felett pedig itt is egy vevő antennát láthatunk, mint amilyennel már Innsbruckban találkoztam, ez például váltók állítására, egyéb információk közlésére szolgál. A kocsi tetősávján pedig a Bernmobil cég saját hírdetése olvasható (kb.: az én kocsim sofőrrel). :-)

A három vonalcsoport elhelyezkedése természetesen magával vonja, hogy üzemi összeköttetések hálózzák be a környéket, amit megspékel még egy üzemi villamos-hurokvágány is a templom körül.

Ugorgyunk fel egy ilyen villamosra! Ez a 712-es egy Be 8/8-as, azaz nyolc hajtott tengellyel rendelkező csuklós 1973-ból (Schlieren / BBC), amely a 322-es pályaszámú, 1951-ből származó pótkocsit vontatja. A motorkocsi jellegzetessége a légfék (így a szakaszosan üzemelő légsűrítő is), a szintén levegő működtetésű ajtók, és a csuklóalagútban egy teleszkóposan kialakított kapaszkodórúd (hogy ennek lengéscsillapító hatása is van-e, azt nem tudom).

Wander megállónál szállunk le pár fotó erejéig. Idáig jőve már láttuk, kellemesen dombos-völgyes ez a város, de ez még mind semmi!

A Combino-k elsősorban a 3-as vonalon járnak, néhányat a 9-esre adnak ki, hogy az öreg csuklósok közül is néhányat leválthassanak (az elmúlt években a négytengelyes UV-szerű motorkocsikat vonták ki a forgalomból, és adták el Romániába). Érdekességük, éppen a felsővezetékre szerelt váltóállító antennarendszer miatt, hogy külön kérés volt a gyártó felé, hogy az áramszedőt a homloksík mögött 7000 mm-rel szereljék fel.

A csuklósok pótkocsis üzeme miatt peronhosszabbítás is szükséges. Itt egy aszfaltrajz-versenyt láthatunk a témában. :-)

Visszamegyünk Hirschengrabenhez, egy megállóra a pályaudvartól. A 761-es Combino csúszik lefelé a dombon...

...majd mögötte ismét egy Be 8/8 + B4 szerelvény. A fent látott két ilyen motorkocsit azóta már elpasszolták más városba. A pótkocsi viszont egy abszolút negatív élmény: roppant hangos, zörög, csattog a váltókon, mint a rosszabb pesti kocsik, és kinézete is elég leegyszerűsített a derékszögű ablakkereteivel, mintha a cég tanműhelyében készült volna. :-) Érdemes még egy szót szólni a homlokoldali viszonylatszámról: egy színes, vékony műanyagtáblácskát kell behajtani a keretébe.

Egy 14-es troli halad át a villamos-kereszten, és a fent már látott trolihurokba megy be.

A 9-es és 5-ös villamosok elágazodá... elágazolás... nehéz szó!... elágazásánál vagyunk. Trolisok figyelmébe ajánlom a túlsó trolivezeték jó 15-18 méteres, tekintélyes kiszigetelt szakaszát (a baloldali ház élének vonalában van egy szakaszszigetelő). De hát kit érdekel, ha önjáró a trolibuszunk, és nem ragadunk a kiszigetelt rész alá (persze még mindig nem tudom, hogy mindegyik az-e)?!? Pluszban a villamossín közepére is fel van festve sárgával, hogy hol nem szabad menetet adniuk.

Az 5-ösön közlekedik a harmadik, ma üzemben lévő motorkocsi típus, a mai _modern_ alacsonypadlósok ősatyja, a Be 4/8 osztályzású (az egyezményes svájci jelölések alapján: másodosztályú villamos motorkocsi, nyolc tengelyéből négy hajtott), Vevey-ABB-DUEWAG csuklós. Őket 1989-90-ben gyártották.

A teljes típus-felhozatal Hirschengrabennél. A középső képen érdekes módon egy 5-ösre kiadott Be 8/8-as jön felénk, itt pótkocsi nélkül. A jobboldali képen a mai legifjabb kocsi, a 765-ös Combino. A nyugati hálózatfejlesztés érdekében később 42 méteres villamosokat fognak beszerezni, kérdés, hogy a nagy Combino-botrány után is maradnak-e a típus hétrészes változatánál...

Ez már a pályaudvar előtti megálló: a két irány két-két peronját eltolva építették meg egymástól, így szélességben kevesebb helyet foglal el. Otthon érzem magam: a kis bandzsa villamos a budapesti Kisföldalattit juttatja eszembe. Ellenben ő nem teljesen alacsonypadlós: a két végén, a hajtott forgóvázaknál magaspadlós...

...és a többi részen is egy fellépő van az ajtóknál, tehát igazából középmagas padlószintű.

Menjünk inkább keletnek, a belvárosba! Ez a legérdekesebb része az egész városnak. Azon kívül, hogy építészetileg se csúnya, itt indult Bern első villamosvonala, akkor még nagynyomású levegő működtetésével (és manapság itt megy néha a gőzvontatású nosztalgiaszerelvény is). És tessék megnézni, milyen jól beleolvasztották a középkori környezetbe a mai közlekedést (itt éppen egy kutat kerülgetnek a Combinok)!

És ez még mind semmi, mert a Macitéren (Bärenplatz) az egyik irányt egy torony (Käfigturm) kapuján át vezették...

...míg az ellenkező irány a torony és a szomszédos ház között bújik át!

És ebbe a lyukba a trolikat is be kell gyömöszölni, persze, őket is a felsővezetékeivel együtt! A csel: a trolik két vezetéke picivel magasabban van, mint a villamosé. Érdekesség továbbá a magaspadlós troli kifelé nyíló alsó lépcsőfoka, ezzel is helyet takarítanak meg a belső térben; illetve a hátsó szélvédőn a "köszönöm"-matrica, amilyennel jópár évvel ezelőtt itthon is találkozhattunk, csak sajnos elfelejtettük.

A kapu túloldalán persze újabb kutakat kell kerülgetni.

A következő akadály a város egyik jelképe, a Zytglogge (igazi németül: Zeitglocken, Időharang, még magyarabbul Óratorony), ám innen ma már csak a trolik mennek tovább egyenesen...

Folytatás >>>

A szöveget és a képeket Báti András készítette, kivéve ahol másként van feltűntetve (C) 2004-2005

Vissza     Tetejére     Fotóalbum     Főlap         Vendégkönyv